Betegseg megelözes

Posted Posted by apuka in , , , , , , , , , Comments 0 megjegyzés

youtube csatornam

 instagram

 Betegségmegelőzés és fertőzés felügyelet

Fertőzés felügyelet otthon



A baktériumok körbevesznek minket. Nem kell megijedni, a legtöbbjük teljesen ártalmatlan. Hasznosak is vannak köztük, mint az emésztést segítő baktériumok. A családunk védelme a fontos az olyan fajokkal szemben, amik a bakteriális megbetegedéseket és más fertőzéseket okozzák.


Hogyan terjednek a kórokozók?


Az ártalmas baktériumok és más kórokozók bekerülhetnek az otthonunkba embereken és állatokon, szennyezett ételen vagy vízen keresztül.


Hogy mennyire terjednek el, ez részben rajtunk is múlik. Ha a szennyezett felületeket megfelelő higiénia nélkül próbáljuk fertőtleníteni (pl. rendszeresen nem tisztított ronggyal), azzal csak elősegítjük a kórokozók terjedését. A tudtunk nékül megtelepedhetnek a kezünkön is a napi teendőink során, és ezután mindenre tovaterjednek, amit a következő kézmosásig megérintünk.


Hasonlóképpen, ha valakinek vírusos fertőzése van, mint az influenza, a köhögés, tüsszentés, vagy akár csak egy lélegzetvétel során az apró cseppek a szájon keresztül a levegőbe juttatják a kórokozókat. Ezek aztán mindenen megtelepszenek, amire rászállnak, vagy belélegezve fertőznek tovább.


Ez jelenség, amit fertőzési láncnak hívunk - amikor az ártalmas baktériumok és bacilusok véletlenszerűen terjednek egyik személyről a másikra, fertőzéseket okozva. Szerencsére ez a lánc megszakítható.


A fertőzési lánc megszakítása:


A kórokozók megfékezésének legjobb módszere a jó higiénia betartása. Néhány segítő tipp:


Rendszeresen moss kezet, különösen étkezés előtt, után, és az étel elkészítése során. De ezt kell tenni köhögés, tüsszentés, pelenkacsere, vagy WC-használat után is.

Ha köhögsz vagy tüsszentesz, zsebkendővel takard el az orrod és a szád . A használtakat dobd a szemétbe, és moss utána kezet.

Biztonsággal tárold és készítsd el az ételeket. Tartsd tisztán a kezeid és a használt felületeket, a nyers és főzőtt/sütött ételek tartsad külön. Rendesen süsd át/főzd meg meg az ételeket, és hűtsd le őket, hogy a baktériumok növekedése lelassuljon.

Az oltások (vagy immunizáció) az egyik kulcsa a komoly fertőzések megakadályozásának. Gondoskodj arról, hogy a családtagjaidnak legyenek meg az ajánlott oltásai.

Rendszeresen tisztíts és fertőtleníts - különösen azokat a felületeket, amik az étellel érintkeznek, és amiket rendszeresen megérintenek, mint a csapok, kilincsek, telefonos tárcsázók.

Tisztítás és fertőtlenítés: Mi a különbség?


A tisztítás annyit tesz, mint a kosz eltávolítása néhány kórokozóval együtt.. Általában mosószerrel és alapos öblítéssel történik. Több kisebb használati tárgynál (pl. evőeszközök, tányérok) ez már önmagában elég.


A fertőtlenítés a jelenlévő legtöbb kórokozó elpusztítását jelenti. Ez elsősorban olyan nagyobb felületeknél fontos, ahol alapos öblítésre nincs lehetőség (konyhaasztal, WC, mosdókagyló, telefon). Ezeknek a felületeknek a rendszeres fertőtlenítése, a kórokozók és ártalmas baktériumok megfékezésének az egyik legjobb módja.


Ne feledj, még egy tisztán tartott otthonba is eljuthatnak a kórokozók. Az oldalunkon további információkat találhatsz a hétköznapi betegségekról, és tanácsokat arról, mit tegyél, ha te vagy a szeretteid mégis megbetegszenek.

Wikipedia

Posted Posted by apuka in , , , , , , , , , Comments 0 megjegyzés

youtube csatornam

 instagram

 Egészségünket meghatározza makro- és mikrokörnyezetünk, a társadalom berendezkedése, szociális érzékenysége, továbbá személyi kapcsolataink és öröklött tulajdonságaink.

Milyen közvetlen tényezők befolyásolják az egészséget? Ezeket a hatásokat külső és belső tényezőkre bontva, az egyén és a környezete közvetlen kölcsönhatása, vagyis a bio-pszicho-szociális hatások egyensúlyi állapota jellemzi. Nemcsak a természeti katasztrófákat (árvízcunamiózonlyukföldrengés, stb.), a környezeti ártalmakat, a fertőző betegségeket kell elkerülni ahhoz, hogy megőrizhessük egészségünket. Az emberi magatartás és tevékenység következtében létrejövő egészségkárosító hatásokat is csökkenteni kell, mint például a zajt, a vibrációt, az élelmezési, táplálkozási[3] és egyéb higiénés ártalmakat, vagy az önveszélyeztető magatartásokat: a drog, a dohány és az alkoholfogyasztást is.

Az egészség forrása[szerkesztés]

Az egészség forrásai mindazok a külső és belső tényezők, melyek az egyént korának, nemének, földrajzi helyének és társadalmi helyzetének figyelembevételével hozzásegítik egészsége optimalizálásához.

Egészségvédelem[szerkesztés]

Közös koordinált tevékenység, amely nemcsak az egészségügyre korlátozódik, hanem államigazgatási, törvényi, intézményesített feladat, magába foglalja az egészségmegőrzést, az egészségnevelést. Magyarországon az „Országgyűlés- a lakosság egészsége iránt érzett felelősségétől áthatva” megalkotta az 1997. évi CLIV. törvényt az egészségügyről.[4]

Egészségmegőrzés, fejlesztés[szerkesztés]

Az ENSZ definíciója szerint „az egészség megőrzése olyan fogalom, amely az egészséget elősegítő életmód, és az ezt ösztönző társadalmi, gazdasági, környezeti és személyes tényezők támogatását öleli fel”. Vagyis az egészséget szolgáló magatartásnak két alapvető formája van: az egyéni (tanácsadás, nevelés, klinikai beavatkozás) és a közösségi (egészséggazdasági, társadalmi, kulturális, természeti és technikai feltételek javítása).

  1.  WHO. Constitution of the World Health Organization Archiválva 2008. február 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, Geneva, 1946. Accessed Page 20 of “NATIONAL MENTAL HEALTH POLICY 2001-2005” on March 2001
  2.  [1] WHO: Constitution of The World Health Organization Utolsó letöltés: 2015.03.26.
  3.  Minőségi éhezés
  4.  1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről. (Hozzáférés: 2020. március 27.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

igy is lehet

Posted Posted by apuka in , , , , , , , , , Comments 0 megjegyzés

youtube csatornam

 instagram

 A fertőző betegségek megelőzésének lehetőségei

A fertőző megbetegedések kórokozói, tünetei igen nagyszámúak, a leggyakrabban előforduló, többnyire gyorsan és szövődménymentesen gyógyuló megbetegedé­sekről szóló, néhány alapvető tudnivalóval segíthetünk a megelőzésben.

A kórokozók a szájon keresztül jutnak az emberi szervezetbe, a gyomor-bélcsator­nában szaporodnak, és elsősorban a széklettel távoznak. Fertőző betegségek forrá­sa a beteg, a tünetmentes ember mindaddig, míg a székletével és/vagy vizeletével kórokozót ürít. A fertőzés érintkezéssel (elsősorban a piszkos kéz útján), szennye­ződött ivóvízzel, fürdővízzel, nem kellően hőkezelt élelmiszerekkel (hússal, tejjel, tojással, vagy szennyvízzel öntözött zöldségfélékkel) terjed. Leggyakoribb tünetek a hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom, hőemelkedés vagy láz.

A betegek elkülönítése otthonukban vagy szükség esetén kórházban. A tünetek megszűnéséig – átlagosan két napig – maradjunk otthon. Ez különösen vonatko­zik az olyan munkakörben dolgozókra, ahol munkavégzés közben könnyen meg­fertőzhetnek másokat (pl.: egészségügy, idősek/gyermekek ellátása, gondozása, vendéglátás, élelmiszerkereskedelem stb.).

Fontos a higiénés rendszabályok betartása, gyakori kézmosás, a betegek által használt tárgyak, eszközök fertőtlenítése, folyamatos fertőtlenítőszeres takarítás. Kiemelt fontosságú a kézmosás! Mindig mossunk kezet WC-használat után, illetve ételkészítés és étkezés előtt. A kézmosás meleg vízzel és szappannal történjen, és legalább 20 másodpercig tartson. Kézfertőtlenítés történhet fertőtlenítő hatású folyékony szappannal, kézfertőtlenítő szerrel, és főként étkezés, dohányzás előtt ja­vasolt! A tárgyakra, felületekre került kórokozó hosszú ideig – több napig is – élet­képes maradhat, ezért a lakásban, de főként a WC-ben, fürdőszobában a takarítás mellett folyamatosan fertőtleníteni is szükséges. Erre a háztartásban használatos klórtartalmú szerek (Hypo, Domestos stb.) alkalmasak.

Lyme-kór, fertőzés oka, terápiája

Influenza, járványok

Sarcocystosis bélféreg parazita fertőzés

A szervezet ellenálló képességének fokozása a megbetegedettek környezetében végzett egyedi oltások formájában (pl. a májgyulladás „AM típusa).

Alaposan átfőzött, Illetve sütött ételeket egyenek! A mikroorganizmusok jelen­létét az ételben semmi sem jelzi, általában a szagát és küllemét sem változtatják meg. A kórokozó szaporodásának kedvez a lassú lehűlés és az ismételt melegítés. Az elkészített ételt, ha azonnal nem kerül elfogyasztásra, gyorsan le kell hűteni, és hűtve tárolni vagy fagyasztani.

A légutakon át (cseppfertőzéssel) terjedő betegségek megelőzése

Köhögéskor vagy tüsszentéskor tartson zsebkendőt a szája és az orra elé (ha épp nincs kéznél, akkor is inkább a könyökhajlatába, és ne a tenyerébe köhögjön/tüsszentsen). Ezzel megelőzhető, hogy mások elkapják a fertőzést. Javasolt az eldob­ható papírzsebkendő használata. Használat után a zsebkendőt dobja a szemét­gyűjtőbe, vagy ha ez nem elérhető, akkor az eldobásig lehetőség szerint tartsa egy zárható tasakban.

Gyakran mosson kezet meleg vízzel és szappannal, különösen köhögés, tüsszentés, orrfújás és a zsebkendő kidobása után. Ezzel megakadályozhatja, hogy a kezéről a szabad szemmel nem látható kórokozók tárgyakra, felületekre, onnan mások kezére, nyálkahártyájára kerüljenek. Az alkohol-bázisú kézfertőtlenítők is hatékonyak. Ne érintse a szemét, orrát vagy száját a piszkos kezével.

Mit tehetünk a járványok elkerülése érdekében?

Légúti járványok idején kerülje az egyébként szokásos üdvözlési formákat (kézfo­gás, puszi), amelyek szintén növelik a megfertőződés kockázatát. Lehetőség szerint kerülje a betegekkel való kontaktust. Rendszeresen tisztítsa meg a gyakran használt tárgyakat, a sok ember által megérintett felületeket (pl. asztal, számítógép billentyű­zete stb.). Zárt terekben gondoskodjon agyakon alapos szellőztetésről. Amennyiben a légúti betegség tüneteit észleli magán, maradjon otthon és tartson távolságot má­soktól, ezzel is védve őket a megfertőződéstől. Járvány esetén lehetőség szerint ke­rülje a zsúfolt helyeket, különösen a zsúfolt zárt helyiségeket, a liftek használatát. Ha módja van rá, tartson nagyobb – legalább 1 méter – távolságot más személyektől.

A légúti tünetekkel megbetegedett gyermek vagy dolgozó maradjon otthon egészen a lázas állapot megszűnését, illetve a lázcsillapítók szedését követő 24 óra elteltéig. Ha a betegség lefolyása súlyosabb, akkor javasolt a legalább 7 napig tartó otthon tartózkodás.

Milyen betegségek sorolhatók még ide?

Ezen csoportban sorolható az influenza megbetegedés is. Általában novembertől kérhető a háziorvosoktól a térítésmentes, hazai gyártású, háromkomponensű szezo­nális influenza elleni védőoltás a veszélyeztetettek részére. A védőoltást a hat hónapos­nál idősebb krónikus betegeknek, 65 éves kor fölött az egészségeseknek is javasolják. A vakcina a WHO által meghatározott és javasolt altípusú influenza-A és influenza-B vírust tartalmazza, és az aktuális szezonban várható törzsek ellen nyújt védelmet.

A betegség megelőzésének leghatékonyabb módja a védőoltás. Emellett vitami­nokkal, gyakori kézmosással, zsúfolt helyek és az influenzás betegekkel való érint­kezés elkerülésével mindannyian tovább csökkenthetjük a megbetegedés kocká­zatát addig is, míg megkapjuk az oltást.

Védőoltások

A fenti javallatok betartása a fertőző megbetegedések megelőzésének úgynevezett aspecifikus, általános eljárási módja. Ezek a fertőző betegségek nemcsak az egyén szempontjából lehetnek súlyos, akár végzetes kimenetelűek, hanem a lakosság egyes csoportjai vagy egésze vonatkozásban. A járványos fertőző betegségek mind gyer­mekkorban (pl. rózsahimlő, gyermekbénulás, mumpsz, torokgyík, kanyaró stb.), mind valamennyi korcsoportban (agyvelő- és agyhártyagyulladás, influenza) tömegeket érinthetnek és egyes megbetegedéseknél nagyszámú maradandó szövődményt, károsodást, akár halált okozhatnak. Ezen fertőző betegségek zömével szemben ren­delkezünk speciális megelőzési módszerekkel, ezek pedig a védőoltások. A lakosság érintett korcsoportjainak szinte teljes átoltásával nemcsak az oltottakat védjük meg, hanem az úgynevezett „nyájimmunitás” révén a valamilyen okból nem oltott egyé­neket is, hiszen nincs elegendő számú fogékony szervezet a kórokozó fennmaradá­sához, cirkulációjához. Ezért sikerült az egész Földet himlőmentesnek nyilvánítani, a járványos gyermekbénulást pedig Európából kiszorítani.

Miért fontos a védőoltás?

Ugyanakkor a védőoltások teljeskörű alkalmazásának fontosságát jelzi a napjainkban egyes európai országok­ban nagyszámú halálozást és maradandó idegrendszeri károsodást okozó kanyaró­járvány kialakulása (ezen országokban nem kötelező a kanyaró elleni védőoltás).

Jegyezzük meg! Összességében: kevés az a betegség vagy állapot, amely esetében az oltás ellenja­vallt. Az ellenjavallat figyelembevételét a járványügyi helyzet, valamint a védőoltás­sal megelőzhető betegség veszélyessége határozza meg.

Amennyiben az oltóorvos bizonytalan egy esetleges oltási ellenjavallat megítélésében, célszerű, ha a klinikai védőoltási szaktanácsadás vagy a megyei epidemiológus segítségét veszi igénybe.

A védőoltások nagy csoportja az életkorhoz kötött kötelező védőoltások, ame­lyek többsége az úgynevezett gyerekkori fertőző betegségek ellen véd. Másik nagy csoport a megbetegedési veszély elhárítása céljából kötelező védőoltások, amelyek fertőző beteg környezetében a járvány megelőzése és a fogékony egyének védel­me érdekében szükségesek. Harmadik nagy csoport a megbetegedési veszély esetén ajánlott védőoltások, melyek köre ma már igen széles.

felnöttkori fertözö betegsegk

Posted Posted by apuka in , , , , , , , , , Comments 0 megjegyzés

youtube csatornam

 instagram

 Felnőttkori fertőző betegségek

Agyevőamőba-fertőzés

Agyvelőgyulladás

A kéz gennyesedései (panaritiumok)

Bourbon-vírus

Calicivírus-fertőzés

CMV-fertőzés

Csontvelőgyulladás

Endoftalmitisz

Felső húgyúti fertőzés felnőttkorban

Giardiasis

Haemophilus baktérium-fertőzés

Hepatitis A (járványos májgyulladás)

HPV-fertőzés

Húgyúti fertőzések

Kandidiázis

Kullancs-encephalitis

Leishmaniasis

Leptospirózis

Lyme-kór

Malária

Mononukleózis

Nyugat-nílusi láz

Pestis

Rotavírus-fertőzés

SARS-fertőzés

Takonykór

Toxoplazmózis

Tüdőtályog

Veszettség

Agyhártyagyulladás

AIDS

Aktinomikózis (sugárgomba betegség)

Anthrax

Brucellózis

Campylobacter-fertőzés

Chlamydia trachomatis

Creutzfeld-Jakob betegség

Dengue-láz

E. coli fertőzés

Felfázás felnőttkorban

Gázgangréna

H1N1

Hantavírus-fertőzés

Hemolitikus urémiás szindróma (HUS)

Hisztoplazmózis

HTLV-1

Húsevőbaktérium-fertőzés

Járványos agyhártyagyulladás

Kiütéses tífusz

Koronavírus-fertőzés

Légiós betegség (legionella-fertőzés)

Lepra

Liszteriózis

Macskakarmolási betegség

MERS-vírus-fertőzés

Nyirokcsomó-gyulladás (nyirokcsomó-megnagyobbodás)

Patkányharapás-láz

Q-láz

Sárgaláz

Szalmonellózis

Tetanusz

Trichomoniázis

Vérhas

Zika-vírus-fertőzés