Posted by Net in
Ibolyákkal bizonyította hűséges, kitartó szerelmét egy francia nemes, aki 30 éven át naponta küldetett csokrot saját kertészetéből Mademoiselle Clairon színésznőnek, hogy az mindennap ebből készíthesse el esti nyugtatóteáját.
Szaponin tartalma miatt nem csak nyugtató hatású főzet készíthető az ibolyából, hiszen a szaponin köptető, nyákoldó hatása elsősorban felső-légúti megbetegedésekben (légcső és hörghurut idült eseteiben, erős köhögés, stb.) hasznos*.
Pakisztánban egy etnofarmakológiai küldöttség a vadontermő növények tanulmányozása közben azt is kiderítette, hogy az ibolya lázcsillapító hatása az aszpirinéhez igen hasonló.
Indiában pedig az ibolya a mandulagyulladás hagyományos gyógyszere.
Csecsemők tüdőhörgőcskéinek gyulladására (bronchiolitis) a következő receptet javasolják a hozzáértők:
mezei kakukkfű, fekete bodza, pipacs, és ibolya virágainak egyenlő arányú keverékéből egy csipetet forrázzunk le egy csésze vízzel, és hagyjuk tíz percig ázni. Ebből naponta 3-4 csészényit adjunk a beteg babának a láz és köhögés csillapítására.
Köptető, izzasztó és vértisztító hatásán túl jelentős álmatlanság és epilepszia elleni teakeverékekben is szerepel, míg Jost Péter ezt írja Növények és Gaz című kézikönyvében:
„Leveleivel és virágaival a rákot kezdik gyógyítani. Régen a márciusi ibolya virágának, levelének főzetét nyavalyatörésnél, mellfájásnál, köhögésnél, lábnál mézzel keverve, sikerrel használták. Megjegyzem, hogy a szagos ibolya virágát forró vízzel leöntjük; fölforralni nem szabad. Külsőleg a nyers leveleket és a friss virágokat, ráksebekre kötözik. A háromszínű ibolya (Viola tricolor) a kék ibolyával azonos hatású; a sárga ibolyát (Caltha palustris [a mocsári gólyahír - szerk.]) a lépdaganat ellen isszák. A levelek a méh csípést gyógyítják.”
Külsőleg alkalmazva bőrnedvesítő hatása miatt kirepedezett bőr gyógyítására kiválóan alkalmas, gazdag A és C vitaminokban és bizonyos antioxidánsokat is tartalmaz (éppen ezért lehet alapja hidratáló krémeknek). Homlokra kötött leveleivel a migrén is megelőzhető egyesek szerint, amit megerősítenek Plinius (egy ókori természettudós) feljegyzései is.
Bár eddig semmilyen káros hatását nem mutatták ki, vigyázni kell, mert erős szer. Gyökeréből enyhe hashajtó készül, túlzott fogyasztása hányást is okozhat.
Szaponin- és metil-szalicilát-tartalma miatt pedig nem javasolt túlzott külső alkalmazása sem. A szaponin ugyanis a vérbe jutva mérgező, a metil-szalicilát pedig veseelégtelenség esetén nem tud elég gyorsan ürülni a szervezetből, így túlzott bevitele szintén mérgezést okozhat.
*Gyógytea:
1 kávéskanálnyi szárított virágot forrázzunk le egy csésze vízzel, és hagyjuk tíz percig ázni. Ebből naponta 3 csészényit fogyasszunk.
Forrás: eletforma.hu
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése